Alapfogalmak Történelem A hulladékok keletkezése Megelőzés Fajtái Szelektív gyűjtés Ártalmatlanítás  

Hulladéktan - A hulladékok fajtái

A téma tartalma:

Mi a komposzt?
A komposztálás jelentősége
A komposztálás bevezetése
A komposztáló megépítése, telepítése
Komposztáló kezelése

Kapcsolódó témák:

A papír
A műanyagok
A fémek
Textilek
Az üveg
Kombinált csomagolóanyagok
Veszélyes anyagok
Megelőzés
Szelektív hulladékgyűjtés formái
Ártalmatlanítás

 

Komposztálható anyagok

A háztartási hulladék jelentős mennyiségben (kb. 30%)[1] tartalmaz szerves anyagokat (ételmaradék, levágott fű, lomblevél stb.). A hulladéklerakóba kerülve ezek bomlásnak indulnak és különböző gázok (főként metán) keletkeznek belőlük. A hulladékégetőben nagy nedvességtartalmuk miatt rontják az égés hatásfokát. Szelektíven gyűjtve, majd megfelelően kezelve ezek a hulladékok komposzttá alakíthatók.

Mi a komposzt?

Komposztnak nevezzük azt a földszerű, sötétbarna színű anyagot, amely szerves hulladékokból, maradványokból elsősorban mikroorganizmusok tevékenységének hatására jön létre megfelelő környezeti hatások mellett (oxigén, nedvességtartalom). A lebontás és átalakulás során mesterséges humusz képződik, amely jól irányított körülmények között a talaj humusz anyagaihoz hasonló, nagy molekulájú szerves anyag.

Milyen jelentősége van a komposztálásnak?

A komposztálás jelentősen csökkenti az emberiség által termelt hulladék mennyiségét azáltal, hogy a szerves anyagokat nem kell elszállítani és a szeméttelepeken tárolni. A komposzt készítése és alkalmazása megakadályozza a talajok romlását, amit ma a túlzott műtrágyahasználat okoz, így visszaállítja a természetben az anyagok helyes körforgását. A komposztáló ember természetszemlélete pozitívan változik, felismeri a fogyasztói társadalom életmódjában rejlő veszélyeket, és igyekszik ezeket a hatásokat csökkenteni.

A komposztálás iskolai alkalmazása jól kapcsolható a természettudományos tantárgyakhoz, környezeti neveléshez, ezáltal életszerűvé, színesebbé teszi a tananyagot.

A komposztálás bevezetésének folyamata

A komposztálható szerves hulladék mennyiségét és összetételét felmérhetjük a „hulladékválogatós” című feladattal. Ne felejtsük ki az udvaron, a kertben képződő növényi nyesedékeket, hulladékokat és az esetleges iskolai menzán képződő ételmaradékokat sem. Az így kapott adatokból határozhatjuk meg, milyen és mekkora komposztáló(k)ra van szükségünk.

Az iskolában elhelyezett hulladékgyűjtőkben a szerves hulladékot általában a tízórai ételmaradék képezi. Az ilyen anyagokat, magas fehérjetartalma miatt gilisztás komposztálóval lehet újrahasznosítani, azonban ennek az iskolaudvarra történő telepítése nem ajánlott. Az élelmiszerhulladékok kezelésére egyedi szabályok vonatkoznak. Az iskolakonyháknak eszerint kell kezelni ételmaradékaikat, így a külön gyűjtött iskolai tízórai maradékokat is odatehetjük.

A kerti zöld hulladék kezelésére hagyományos komposztálót kell építeni. A tervezésnél figyelembe kell venni, hogy kb. 1 év kell a komposzttá váláshoz, ezért az átrakások és az érés miatt legalább két rekeszt célszerű készíteni.

Mielőtt belevágnánk a komposztáló elkészítésébe, mindenképpen kérjük ki a helyi ÁNTSZ illetékesének véleményét! (Alkalmas-e az udvar, az iskolakert, a kiválasztott hely, a komposztáló telepítésére? A választott komposztáló megfelel-e a közegészségügyi előírásoknak?)

A komposztáló megépítése, telepítése

A komposztálókat többféle anyagból is elkészíthetjük. A legegyszerűbb megoldás a prizmás komposztáló, melyhez nem kell semmilyen anyag, csak ki kell választani a megfelelő helyet, majd a komposztálandó anyagokat egymás tetejére kell helyezni. Hátránya, hogy nem lehet elég magasra építeni, ezért helyigényesebb.

A másik megoldás a silókomposztálás, melynél valamilyen tárolóban rétegezzük fel az anyagokat. Ez készülhet hulladékokból, mint pl. kilyuggatott fémhordóból, használt drótfonatból, fából vagy bontott téglából építve. Mindegyiknél fontos követelmény, hogy ne legyen zárt, tudjon szellőzni, és ne tartalmazzanak vegyszermaradékokat a felhasznált anyagok. (A fákat ne kezeljük tartósító anyagokkal, gombaölő szerekkel!)

Ezeknek a megoldásoknak az előnye a helytakarékosság mellett az, hogy fajlagosan kisebb lesz a felületük, ezért jobban fel tudnak melegedni, és kevésbé hűlnek le. Hátránya egyes típusainak az átrétegzés nehézsége (drótfonatos módszer). Amennyiben van rá anyagi forrásunk, akkor érdemes tartós és egyik oldalon lebontható komposztálót építeni, mert sokkal könnyebb kezelni. Bármelyik típust is választjuk, lényeges, hogy ne legyen kisebb a térfogata 1 m3-nél.

Fontos, hogy a komposztálónkat megfelelő helyre telepítsük. Árnyékos és szélvédett helyre építsük, ne legyen kitéve tűző napnak. Jó megoldás, ha az iskolakert/udvar szélére helyezzük el, olyan helyre, ahol a szomszédokat nem zavarja. Sajnos, még mindig sok az előítélet a komposzthalmokkal szemben, pedig a helyesen kezelt komposzt nem bűzlik, nem vonzza a rovarokat. Lényeges, hogy a felesleges víz elfolyhasson, elszivároghasson. (A komposztáló aljzata ne legyen kibetonozva.) Előnyös, ha van a közelben egy kerti csap. Esztétikus kialakítással a kert, az udvar szerves részévé válik. Az érésben levő komposztra ültethetünk nagy levélzetű növényeket (cukkinit, csillagtököt), melyek nem csak zölddé teszik a dombot, hanem védik is a kiszáradástól.

Ha sok fehérjét tartalmaz a komposztálható hulladék, akkor ezek lebontásához biogilisztás komposztálót is lehet építeni. (Lásd a mellékelt ábrát!) Ezt ne telepítsük az iskolaudvarba, mert a fehérjetartalmú anyagok bomlása során kellemetlen szag keletkezhet.

A komposztdomb kezelése

A komposztáláshoz nem elég egymásra szórni az egyes anyagokat, hanem folyamatosan gondozni kell. Ez nem idő- és energiaigényes feladatot jelent, hanem rendszerességet. Ha jól megszervezzük a munkafolyamatot, akkor mindenkinek csak egy kis feladattal lesz több dolga.

A faágak, nyesedék aprítására szolgáló gép

A komposzt kezelésének három lényeges mozzanata van. Az aprítás, a keverés és a nedvesen tartás. A komposztálóba helyezett szerves anyagokat aprítsuk fel kis darabokra, mert így hamarabb alakulnak humusszá. Az alapanyagok között vannak olyan anyagok, amelyek könnyen rothadnak (ezek magas nitrogéntartalmú anyagok: konyhai hulladék, fűnyesedék, friss lomb, gyomok) és vannak olyanok, melyek nehezebben rothadnak (ezek magas széntartalmú anyagok: száraz lomb, szalma, fanyesedék, stb.). Ha rendszeresen keverjük ezeket, akkor felgyorsíthatjuk a nehezebben rothadó anyagok átalakulását. Ha a komposzt túl száraz, akkor megöntözzük, ha túl nedves, akkor megforgatjuk és száraz anyagot adunk hozzá. A komposzt nedvességtartalma akkor jó, ha olyan, mint a kinyomott szivacs.

Milyen anyagokat helyezhetünk a komposztálóba?

Mit tehetünk a komposztálóba? Milyen formában?
Konyhai hulladékok
zöldség és gyümölcsmaradékok (krumplihéj, almacsutka, almahéj, sárgarépa maradékok, levelek, déligyümölcsök héja stb.) a nagyobb darabokat aprítva
Kávézacc, tea szűrőpapírral és filterrel együtt is lehet
Tojáshéj összetörve
Ételmaradék (csak kis mennyiségben) húst, állati fehérjét és folyadékot ne tegyünk a komposztra, a többit is rögtön keverjük el.
Kerti hulladék
avar nagyobb mennyiség esetén külön gyűjtjük
nagyobb mennyiség esetén külön gyűjtjük
vadvirágok összeaprítva
faágak, nyesedékek őrölve, aprítva
Egyéb hulladékok
háziállatok alomja csak növényevő háziállatok ürüléke és a természetes anyagú alom
tollak, állati szőr kis mennyiségben
fahamu kis mennyiségben, max. 3%

Mit ne tegyünk a komposztálónkba?

Húsmaradékot, csontot, olajat, gyökérdarabokat (különösen tarackos gyomokat), macska és kutyaürüléket, követ, üveget, műanyagot, fémet, nyomtatott papírt, kartont, építési faanyagot, vegyszerrel kezelt faanyagot, hamut (kivéve fahamu), porzsákot, diófa levelét.

A komposzt típustól és módszertől függően 0,5-3 év alatt érik meg. Az érett komposzt barna színű, földszagú, könnyen morzsolódó. A keletkezett komposztot felhasználhatjuk az iskolakertben talajjavításhoz, balkonládába vagy virágcserépbe, növények átültetéséhez.

 

[1] A Hulladékgazdálkodási Törvény szerint lényegesen csökkenteni kell a lerakásra kerülő hulladék szerves anyag tartalmát. 2014-re az 1993-as érték 35%-ára.

 

Copyright ® 2004. Csalló Attila

Templomdombi Általános Iskola, Szentendre

Hulladek-suli@freemail.hu