A téma tartalma:

Kapcsolódó témák:

Veszélyes anyagok, hulladékok

Azokat az anyagokat, hulladékokat, amelyek minőségüket tekintve az emberi egészségre, életre, élővilágra, környezetre közvetlenül vagy közvetve károsító hatást váltanak ki, veszélyes anyagoknak, hulladékoknak nevezzük.

Az ilyen termékek a háztartásban a következők:

• gépjármű ápolószerek, és gépkocsikban használt vegyi anyagok

• takarító- és fényezőszerek,

• festékek és oldószereik,

• kártevőirtók és göngyölegeik

• gyógyszerek, betegápolási hulladékok 

• vegyes cikkek (elemek, a körömlakklemosó, néhány kozmetikum, izzók, fénycsövek, elektronikai hulladékok, használt sütőolaj stb.)

A veszélyes háztartási termékek használatuk során és hulladékként egyaránt sok problémát okoznak. Használat közben is veszélyt jelentenek az egészségre. Ha ezekből a termékekből a szükségtelenné váló mennyiséget leengedjük a lefolyón, szemétbe dobjuk vagy elégetjük a maradékot és a csomagolóanyagaikat, akkor azok veszélyeztethetik környezetünket.

Mitől lesz valami veszélyes?

Egy anyag akkor minősül veszélyesnek, ha olyan tulajdonságokkal rendelkezik (biológiai, kémiai, radioaktív, stb.), ami miatt az emberi egészségre, a környezetre kockázatot jelent. Sok veszélyes termék egyszerre több ilyen tulajdonsággal is rendelkezik.

A robbanékony anyagok szerkezete nagyon könnyen felbomlik, és kapcsolatba lép a környezetében lévő anyagokkal. A robbanás mellett néha még mérges gázok is fejlődnek. Az iskolában és otthon található robbanékony anyagokra példa a pikrinsav (régebben fizikai és kémiai kísérleteknél használták), a forrasztó anyag (kalciumkarbid) és néhány rágcsálóirtó (cink-foszfid).

Az oxidáló anyagok és készítmények, más elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakcióba lépnek.

A tűzveszélyes, gyúlékony anyagok lángolni kezdenek, ha bizonyos hőmérsékleten szikrával vagy tűzzel érintkeznek. Azt a hőmérsékletet, amelyen ez bekövetkezik, gyulladáspontnak nevezzük. Az ilyen anyagok gyulladáspontja alacsony. Otthon fellelhető gyúlékony anyagok a körömlakklemosó (aceton), festékoldó (toluol, xilol) és a hajlakk (bután).

Az irritáló anyagok bőrrel, nyálkahártyával érintkezve gyulladást okozhatnak.

A mérgező anyagok azonnali vagy hosszú távú egészségkárosodást, sérülést, betegséget vagy halált okozhatnak. Ezek a mérgező anyagok nemcsak az emberre lehetnek veszélyesek, hanem a környezetbe kerülve az ott élő élőlényekre is hasonló hatást fejthetnek ki. Bizonyos anyagok a táplálékláncba bejutva komoly pusztítást végezhetnek az egész életközösségben. Sőt, visszajuthatnak az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekbe is. Otthon található mérgező anyagok a festékoldók (pl. a metilénklorid), a rovarirtók (pl. a klordane) és a fakonzerváló anyagok (pl. a pentaklór- fenol).

A karcinogén anyagok a szervezetbe bejutva daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik.

A maró hatású anyagok roncsolják a fémek felszínét és az élő szöveteket. Amivel érintkezésbe kerülnek, azt kémiailag megváltoztatják. A maró hatású anyagok savasak (pH értékük 2 vagy ennél alacsonyabb), illetve lúgosak (pH értékük 12,5 vagy ennél magasabb). Maró hatású anyag például a tűzhelytisztító (nátriumhidroxid = lúgkő), a fürdőszoba tisztító (foszforsav) és a medencékben használatos vegyszerek (hidrogénklorid = sósav).

A fertőző anyagok olyan életképes mikroorganizmusokat vagy azok toxinjait tartalmazzák, amelyek betegséget okozhatnak az emberben vagy más élőlényben.

A mutagén anyagok a szervezetbe kerülve megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát.

Hogyan károsítják az egészséget a veszélyes anyagok?

A szárazelemek veszélyei

A szárazelemekre nagyon oda kell figyelni a bennük lévő anyagok és kis űrtartalmuk miatt. Sokan azt gondolják, hogy egy kicsiny gombelem mit árthat a környezetnek, de igaz az a mondás, hogy minél kisebb egy szárazelem, annál több és veszélyesebb anyagot tartalmaz fajlagosan.

Az ÓLOM-OXID (gomb-) elemek jelentős mennyiségű (30%-40%) higanyt tartalmaznak. Leggyakrabban hallókészülékekben, orvosi eszközökben, órákban, fényképezőgépekben használjuk őket. A gombelemek másik típusa az ezüst-oxid elem.

ALKÁLI (tartós-) elemek is tartalmaznak higanyt. Bár a bennük lévő higany mennyisége az utóbbi években állandóan csökken, mégis olyan tömegben használjuk ezt az elemtípust, hogy a sok kicsi összeadódik. Rengeteg termék (játék, zseblámpa, rádió) működik alkáli elemmel. Ez a típus helyettesíti a régebbi SZÉN-CINK elemeket.

A NIKKEL-KADMIUM (utántölthető, ceruza-) elemből származik a városi hulladéktömeg kadmium-tartalmának 52%-a. Ezek leginkább újratölthető eszközökben, füstriasztókban, háztartási gépekben és telefonokban használatosak. Elméletben egy ilyen elemet 1000-szer fel lehet tölteni, így általánosságban elmondható, hogy egy nikkel-kadmium elem 150 alkáli elemet pótol. A nikkel-kadmium elemek használatával csökkenthetjük a hulladékmennyiség higanytartalmát, de növeljük a kadmiumét.

Mi lesz a veszélyes hulladékokkal, és hogyan hatnak környezetünkre?

Jelenleg a veszélyes háztartási hulladékok döntő többsége a szeméttelepekre vagy szemétégetőkbe kerül, közvetlenül a talajra ürül, vagy eltűnik a lefolyóban, ahonnan a szennyvízülepítőbe vagy a csatornába kerül. Ha így szabadulunk meg tőlük, a veszélyes háztartási hulladékok komoly veszélyt jelentenek a környezetre.

Ha a hulladéklerakók nem izoláltak, kapcsolatban vannak a környezettel. Az eső, hó és egyéb csapadékformák szabadon bejutnak és keverednek a szeméttel, így a veszélyes hulladékkal is. Ha a veszélyes hulladék vízben oldódó, mindenhova eljut, ahová a víz csak viszi. Amennyiben nem vízben oldódó, valószínűleg érintetlen marad, és a vízben lebegve változtat helyet. Ez a szennyezett víz leszivárog a szeméten keresztül a talaj mélyebb rétegeibe, hacsak nem ütközik valamilyen akadályba.

Még a szigetelt hulladéklerakók sem képesek megbirkózni a veszélyes hulladékkal. Néhány veszélyes hulladékfajta tönkreteszi, és hatástalanítja a műanyag szigetelőréteget. Így a szennyezett víznek lehetősége nyílik belépni a vízkörbe.

A szeméttelepen uralkodó körülmények befolyásolják a veszélyes háztartási hulladék sorsát. Az oxigén mennyisége, a nedvességtartalom valamint a környező talaj jellegzetességei határozzák meg, hogy milyen gyorsan porladnak el a veszélyes háztartási hulladékot tartalmazó dobozok vagy az elemek fém burkolata. A szeméttelepen lévő víz reakcióba is léphet különféle veszélyes hulladékokkal (például a szárazelemekben található litiummal).

Mivel kémiai szerkezetük rendkívül eltérő, nem lehet általánosan megállapítani, mi történik a veszélyes háztartási hulladékkal egy szeméttelepen. Az ide kerülő veszélyes háztartási hulladékok hosszú távú hatásai nem ismeretesek, mivel a kutatások csak nemrég kezdődtek.

A hulladékégetőket felszerelik szennyezés-ellenőrző eszközökkel, azonban a veszélyes háztartási hulladékban lévő szennyezőanyagok közül néhányat nehéz kimutatni. Egy-két összetevőjük különösen problematikus. Például a szárazelemekben, higanygőz izzókban, és régi festékekben előforduló higany az égetés során keletkező magas hőmérséklet hatására gázzá alakul, és a hulladékégető kéményén át távozik a környezetbe. Nincs egyetértés abban, hogy a hulladékégetők milyen hatásfokkal tartják vissza az összes szennyezőanyagot. Néhányan meg vannak győződve arról, hogy a létező gáztisztító berendezések képesek kiszűrni a szennyeződéseket még mielőtt azok elhagynák a kéményt. De még a leghatásosabb technológiák is csak a higany 75%-85%-át képesek eltávolítani. A levegőben lévő higany vízben oldódó, így eljut a tavakba, forrásokba és talajvízbe, ahonnan aztán bekerülhet a táplálékláncba. Az égetés után fennmaradó hamu szintén jelentős koncentrátumban tartalmazhat veszélyes kémiai anyagokat.

Ha már egyszer a levegőben van, a veszélyes anyag reakcióba léphet az ott lévő többi szennyeződéssel, és így új vegyületet alkothat. Lehet, hogy vízben oldódva eső vagy nagyobb szemcsék formájában (száraz csapadékként) végül a földre kerül. Hogy egy anyag mennyi ideig tartózkodik a légkörben, az attól függ, hogy mennyire stabil. Az instabil szennyeződések, mint a szénmonoxid, csak rövid ideig vannak a légkörben. A stabil szennyeződések hosszú ideig tartózkodnak ott, és rengeteg kárt okozhatnak.

Ha komposztdombra kerül a veszélyes háztartási hulladék, akkor a végtermék túl szennyezetté válhat általános felhasználás céljára. Például két gombelem nehézfémtartalma egy kilogramm komposztot tehet általános használatra alkalmatlanná.

Közvetlenül a talajra kerülve a veszélyes háztartási hulladék a talaj részecskéivel kerül érintkezésbe, oldódik, szuszpenzióvá válik így a földre ürített veszélyes háztartási hulladék a környező talajt, vagy alsóbb rétegekig szivárogva esetleg a talajvizet is szennyezi.

A lefolyóba öntött veszélyes hulladékok a szennyvízülepítő és szennyvíztisztító rendszerbe kerülnek. A szennyvízülepítők sem a veszélyes hulladékok kezelésére vannak hitelesítve. A veszélyes hulladékok, ideértve a túlzott mennyiségű lefolyótisztítót, valamint a lúgot és erős fehérítőt tartalmazó tisztítószereket, lassítják a természetes tisztító folyamatokat, mivel elpusztítják a víz tisztításához szükséges baktériumokat. A baktériumok nélkül bizonyos kórokozók sértetlenül kerülnek ki a rendszerből. Mivel ezeket a rendszereket nem kémiai anyagok feldolgozására találták ki, a veszélyes háztartási hulladék eredeti formában hagyja el a rendszert, ezzel veszélyezteti az élővizeket és talajvizeket.

Meddig marad veszélyes a veszélyes háztartási hulladék?

Hogy egy veszélyes anyag milyen sokáig marad aktív a természetben, az specifikus tulajdonságaitól függ. Amennyiben az illető anyag nem bomlékony, akkor hosszú időn keresztül változatlan marad. Az ilyen anyagok végigvándorolnak a táplálékláncon, felgyűlnek az élőlények szöveteiben a lánc minden egyes pontján (ezt nevezik bioakkumulációnak). Ilyenek a nehézfémek is, melyek nem bomlanak le a természetben.

A lebomló kémiai anyagok (mint pl. a fagyálló elsődleges alkotóeleme, az etilénglikol), a természetben fizikai és kémiai változásokon mennek keresztül. Ezek a vegyületek lebomolhatnak, vagy olyan mértékben felhígulhatnak, hogy többé nem jelentenek veszélyt a természetre.

Hogyan kezeljük a veszélyes hulladékokat?

A veszélyes hulladékokat külön kell gyűjteni, biztonságos helyen kell tárolni. A veszélyes hulladékgyűjtési akciók során, vagy hulladékudvarokban kell leadni, ahol speciális gyűjtőedényekbe rakják. Az elszállításig zárt helyen tárolják. Ártalmatlanítására, elhelyezésére csak a megfelelő szakértelemmel rendelkező cégek alkalmasak.

A veszélyes hulladékok egy része újrahasznosítható, egy másik része speciális égetéssel ártalmatlanítható, a maradékot pedig biztonságosan megépített veszélyes hulladéklerakóban kell tárolni.

A legjobb módszer a megelőzés

A legtöbb háztartásban előforduló veszélyes anyag helyettesíthető valamilyen biztonságosabb anyaggal, eljárással. Használhatunk tölthető akkumulátor elemeket vagy hálózati adaptert az eldobható elemek helyett. A sok gyógyszer helyett alkalmazzunk gyógynövényeket, sportoljunk, tartsuk karban szervezetünket. Szúnyog- és rovarölőszerek helyett használjunk szúnyoghálót, légycsapót vagy légypapírt. Bizonyos növények illóolajai elriasztják a rovarokat (pl. citromfű, levendula, stb.). A háztartási tisztítószerek helyett készíthetünk környezetbarát tisztítószereket is. Ecetet használhatunk vízkőoldó helyett.

Ezeknek a szereknek a hatékonysága lehet, hogy nem éri utol a boltban kapható vegyszerekét, de mindenképp környezetkímélőbbek.